Nem tudom, írtam-e arról valamit valamelyik cikkemben, hogy kiknek érdemes ezt az oldalt egyáltalán olvasni. Minden bizonnyal ismételni is szoktam magam, nézzétek el nekem, valószínűleg a korral jár 🙂
Amikor elkezdtem ennek az oldalnak a szerkesztését, az volt a célom, hogy az akkori aktuális diákjaimnak legyen valami kapaszkodója az órai feladatokhoz. Informatikából a 12 éves oktatói pályafutásom alatt soha nem volt tankönyvünk. Ez egyrészt abból fakad, hogy az informatika tantárgy nagy része gyakorlatorientált. A táblázatkezelésben, szövegszerkesztésben sok újdonság nem jelent meg, de mivel gyakorlatilag 3 évente lecserélik a szoftvercsomagot, a könyvhöz mellékelt ábrák miatt cserélni lehetne az egészet. Elkezdi a gyerek az általános iskolás felső tagozatot, vagy a középiskolás 4 évet, megveszi a tankönyvet, és a végén már nem aktuális. A programozásra ez a nagy változékonyság nem igaz, itt stabilak az alapok. A gyakorlatiassága alapján viszont úgy gondolom, nehéz hozzá időtálló tankönyvet írni a rengeteg fajta programozási probléma, feladat miatt. Már csak azért is, mert a programozási nyelvek is cserélődnek. Az is tény, hogy nagyon komoly elmélete van ennek a területnek, de ez főleg szakgimnáziumban kerül terítékre. A sok órai feladat mögött viszont elmélet is van, amin keresztül megérthetjük, hogy mit miért csinálunk, mikor milyen eszközt kell választanunk a feladatok megoldásához. Azért is kell rengeteg kis feladat, hogy később ezeket a kis technikákat, megoldás csírákat felismerje egy bonyolultabb feladatban is, amit így részekre tud majd bontani.
A helyzet az, hogy aki idetéved, és valami nagy csodát vár, lehet hogy csalódni fog. A bevezetőnek kicsit ellentmondva ez az oldal több különböző olvasót céloz meg:
- Azokat a középiskolásokat, akik programozást tanulnak. Vagy kényszerből (nem szakirány, csak a tananyag része), vagy azért, mert eleve ezt a pályát célozza meg.
- Azokat, akik valamilyen indíttatásból programozással kezdenek foglalkozni. Kíváncsi, mi ez az egész, és ki akarja próbálni magát. Vagy eddig nem volt lehetősége erre, de a munkaerőpiaci helyzete miatt szüksége van rá.
- Azokat, akik bekerültek a felsőoktatásba, és szembe jött ez a terület, de korábban nem találkozott vele, vagy épp foglalkozott már vele, csak nem ilyen mélységben.
Mivel kezdetben kezdőknek szántam az egészet, a magyarázatok mélysége, stílusa, szintje is ehhez igazodik. Legalábbis ez a szándékom. Lehet, hogy a magyarázataimmal túlságosan leegyszerűsítem az olvasók dolgát, vagy épp nem hagyom őket gondolkodni, de én elsősorban azoknak segítenék, akiknek nincs más lehetőségük. Elismerem, hogy nagyobb izgalom magunktól rájönni egy megoldásra, de nem mindenkinek van ennyi ideje, főleg a mostani oktatási rendszerben. Az igazi élmény tényleg az, amikor egy olyan feladatot old meg az ember, ahol egy új problémával találja magát szemben. Ez az oldal lehet túl korán lövi le a poénokat, hiszen bizonyos buktatókra sokszor már a leckékben felhívom a figyelmet. Ez az oldal nem azoknak készült, akik szeretnék feltalálni a spanyolviaszt.
A programozással való ismerkedésem elején nem sok segítségem volt, a dolgok nagy részét magamtól szedtem össze. Értem ezt úgy, hogy hamarabb kezdtem el megtanulni, mint ahogy ezt valamilyen keretek között konkrétan tanították volna. Lehet nem is csinálok mindent úgy, ahogy a programozás képzeletbeli nagy könyvében meg van írva, de úgy gondolom (eddigi diákjaim eredményeire tekintve), nem végzem rosszul a dolgom. A tanulási idő mindig rövidebb egy jó mentorral, ami nekem sokszor hiányzott. A célom, hogy közvetve ilyen szerepet töltsek be az olvasóimnak, vezessem őket az úton. Addig amíg eljutnak oda, hogy egy programozás feladatot megértenek, részekre tudják bontani, hogy megtalálják benne azokat a részeket, amelyeket már korábban megoldottak más feladatnál. A programozás sok esetben erről szól, hogy korábbi megoldásainkat, korábbi ötleteinket használjuk fel újra, vagy épp alakítjuk át, hogy egy másik, még ismeretlen problémára is működjenek.
Mostanság egyébként át akarom nézni a régebbi feladatokat, mert nem feltétlen jó logikai sorrendben vannak, valamint van pár új feladat ötletem kezdőknek. Kicsit rá kellene gyúrnom arra, hogy legyenek olyan feladatok is, amelyek olyan “szöveges matek feladat” szerűek, ahol értelmezni kell, hogy mit is kell csinálni, és utána lehet nekiesni a megoldásnak a tanultak alapján. Amiben nincs benne azonnal a megoldás, hogy “számold meg”, “keresd meg”. Ezek azok, amik valóban gondolkodni tanítják az embert. Aki gondolkodni tud, mindent meg tud oldani. Aki csak magol, az könnyen meglephető egy új problémával, vagy olyannal, amit már korábban megoldott, csak most máshogy csomagolták be.
Meglátjuk, mit hoz a jövő, meg a szabadidő 🙂