Ismerkedj\u00fcnk meg a v\u00e1ltoz\u00f3kkal. A v\u00e1ltoz\u00f3knak alapvet\u0151en k\u00e9t t\u00edpus\u00e1t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetj\u00fck meg: primit\u00edv \u00e9s referencia. A referencia t\u00edpus\u00fa v\u00e1ltoz\u00f3k nem egy egyszer\u0171 \u00e9rt\u00e9re mutatnak, hanem egy \u00f6sszetettebb adatszerkezetre, maga a v\u00e1ltoz\u00f3 csak egy hivatkoz\u00e1s az adatszerkezet mem\u00f3riabeli c\u00edm\u00e9re. Most a primit\u00edv v\u00e1ltoz\u00f3kat fogjuk t\u00e1rgyalni.<\/p>\n
A programunkban szinte mindig el\u0151fordul az, hogy valamilyen adatot t\u00e1rolni szeretn\u00e9nk. Az elm\u00e9leti bevezet\u00e9s cikkben foglalkoztunk azzal, hogy a Java egy objektum orient\u00e1lt programoz\u00e1si nyelv. Az objektumok pedig r\u00e1juk jellemz\u0151 tulajdons\u00e1gokb\u00f3l \u00e9s az ezeket kezel\u0151 (be\u00e1ll\u00edt\u00f3, lek\u00e9rdez\u0151, m\u00f3dos\u00edt\u00f3) met\u00f3dusokb\u00f3l \u00e1llnak. Ezeket a tulajdons\u00e1gokat mi rendelj\u00fck hozz\u00e1 az objektumokhoz, hiszen mi d\u00f6ntj\u00fck el, miket k\u00edv\u00e1nunk haszn\u00e1lni. Minden tulajdons\u00e1got alapvet\u0151en h\u00e1rom fontos elem hat\u00e1roz meg. A tulajdons\u00e1g t\u00edpusa, neve \u00e9s \u00e9rt\u00e9ke. A v\u00e1ltoz\u00f3 a h\u00e1tt\u00e9rben val\u00f3j\u00e1ban egy mem\u00f3riater\u00fclet, ami valamilyen \u00e9rt\u00e9ket t\u00e1rol. Felsorol\u00e1sk\u00e9pp n\u00e9zz\u00fcnk meg p\u00e1r fontos meg\u00e1llap\u00edt\u00e1st a v\u00e1ltoz\u00f3kkal kapcsolatban:<\/p>\n
A v\u00e1ltoz\u00f3 neve a programunkon bel\u00fcl minden esetben a benne t\u00e1rolt \u00e9rt\u00e9ket jelenti. Ahol a v\u00e1ltoz\u00f3 nev\u00e9t a programba illesztj\u00fck, ott az abban t\u00e1rolt \u00e9rt\u00e9ket fogja felhaszn\u00e1lni. Eml\u00edtettem, hogy a v\u00e1ltoz\u00f3 t\u00edpussal, n\u00e9vvel \u00e9s \u00e9rt\u00e9kkel rendelkezik. Ebb\u0151l a t\u00edpusr\u00f3l nem volt m\u00e9g sz\u00f3. A t\u00edpus azt hat\u00e1rozza meg, hogy milyen jelleg\u0171 \u00e9rt\u00e9ket t\u00e1rolhatunk az adott v\u00e1ltoz\u00f3ban. A primit\u00edv v\u00e1ltoz\u00f3k alapvet\u0151en n\u00e9gyf\u00e9le t\u00edpus\u00faak lehetnek, egy-egy konkr\u00e9t p\u00e9ld\u00e1val:<\/p>\n
Ezek az alapt\u00edpusok, de az eg\u00e9sz \u00e9s val\u00f3s sz\u00e1mok v\u00e1lt\u00f3z\u00f3i a benn\u00fck t\u00e1rolt sz\u00e1m nagys\u00e1g\u00e1t\u00f3l f\u00fcgg\u0151en m\u00e9g tov\u00e1bb bonthat\u00f3k. Az eg\u00e9sz sz\u00e1mok eg\u00e9sz \u00e9rt\u00e9keket t\u00e1rolnak tizedesjegyek n\u00e9lk\u00fcl. A val\u00f3s sz\u00e1mok tizedesjegyekkel rendelkez\u0151 sz\u00e1mokat jelentenek. A karakter t\u00edpus\u00fa v\u00e1ltoz\u00f3 valamilyen billenty\u0171zeten l\u00e9v\u0151 beg\u00e9pelhet\u0151 karaktert t\u00e1rolhat (bet\u0171k, sz\u00e1mok, \u00edr\u00e1sjelek, speci\u00e1lis karakterek, sz\u00f3k\u00f6z, stb), valamint speci\u00e1lis, \u00f6nmag\u00e1ban be nem g\u00e9pelhet\u0151 vez\u00e9rl\u0151 karaktereket tartalmazhat. A logikai \u00e9rt\u00e9k pedig egy k\u00e9t\u00e1ll\u00e1s\u00fa kapcsol\u00f3, mely igaz vagy hamis \u00e9rt\u00e9keket t\u00e1rolhat, pontosabban ezek angol nyelv\u0171 megfelel\u0151j\u00e9t (true, false).<\/p>\n
A v\u00e1ltoz\u00f3 teh\u00e1t egy t\u00edpussal, n\u00e9vvel \u00e9s a t\u00edpus \u00e1ltal meghat\u00e1rozott \u00e9rt\u00e9kkel rendelkez\u0151 adatelem. N\u00e9zz\u00fcnk a v\u00e1ltoz\u00f3k haszn\u00e1lat\u00e1ra egy p\u00e9ld\u00e1t. Vegy\u00fcnk egy aut\u00f3 objektumot \u00e9s p\u00e1r ahhoz tartoz\u00f3 tulajdons\u00e1got. Legyen az aut\u00f3nak sebess\u00e9gfokozata, pillanatnyi sebess\u00e9ge, sz\u00ednk\u00f3dja, \u00e9s egy jelz\u0151, ami a sz\u00ednk\u00f3dot b\u0151v\u00edti ki, hogy met\u00e1lf\u00e9ny\u0171-e vagy sem. Ebben a p\u00e9ldak\u00f3dban mind a n\u00e9gy alapt\u00edpus megtal\u00e1lhat\u00f3.<\/p>\n
\r\npublic class Auto\r\n{\r\n public static void main( String[] args )\r\n {\r\n int fokozat;\r\n double sebesseg;\r\n char szinkod;\r\n boolean metal;\r\n\r\n System.out.println("Ez egy virtualis auto.");\r\n\r\n fokozat = 4;\r\n sebesseg = 48.6;\r\n szinkod = 'R';\r\n metal = true;\r\n\r\n System.out.println( "Az auto sebessegfokozata: " + fokozat );\r\n System.out.println( "Az auto pillanatnyi sebessege: " + sebesseg );\r\n System.out.println( "Az auto szinkodja: " + szinkod );\r\n System.out.println( "Az auto metalszinu: " + metal );\r\n }\r\n}\r\n<\/pre>\nA v\u00e1ltoz\u00f3k haszn\u00e1lat\u00e1val kapcsolatban k\u00e9t nagyon fontos fogalmat kell tiszt\u00e1zni:<\/p>\n
A deklar\u00e1l\u00e1s a v\u00e1ltoz\u00f3 t\u00edpus\u00e1nak \u00e9s nev\u00e9nek megad\u00e1s\u00e1t jelenti. Ennek \u00e1ltal\u00e1nos form\u00e1ja:
\nt\u00edpus v\u00e1ltoz\u00f3n\u00e9v;
\nAz inicializ\u00e1l\u00e1s a v\u00e1ltoz\u00f3nak t\u00f6rt\u00e9n\u0151 kezd\u0151\u00e9rt\u00e9k ad\u00e1s. \u00c1ltal\u00e1nos form\u00e1ja:
\nv\u00e1ltoz\u00f3n\u00e9v = kezd\u0151\u00e9rt\u00e9k;
\nEz a k\u00e9t l\u00e9p\u00e9s ak\u00e1r \u00f6ssze is vonhat\u00f3, ekkor a k\u00f6vetkez\u0151t \u00edrjuk:
\nt\u00edpus v\u00e1ltoz\u00f3n\u00e9v = kezd\u0151\u00e9rt\u00e9k;<\/p>\n
A v\u00e1ltoz\u00f3k tekintet\u00e9ben fontos \u00fcgyelni arra, hogy addig ne haszn\u00e1ljuk – nem is nagyon tudjuk – a v\u00e1ltoz\u00f3t, am\u00edg nem rendelkezik kezd\u0151\u00e9rt\u00e9kkel, ami ak\u00e1r nulla vagy t\u00edpust\u00f3l f\u00fcgg\u0151en speci\u00e1lis null (\u00fcres) \u00e9rt\u00e9k is lehet. Haszn\u00e1latnak min\u0151s\u00fcl az is, ha a v\u00e1ltoz\u00f3 \u00e9rt\u00e9k\u00e9t ki szeretn\u00e9nk \u00edratni a k\u00e9perny\u0151re. A v\u00e1ltoz\u00f3 \u00e9rt\u00e9k\u00e9t term\u00e9szetesen t\u00f6bbsz\u00f6r is meg lehet v\u00e1ltoztatni, ilyenkor az el\u0151z\u0151 \u00e9rt\u00e9k, mint m\u00e1r eml\u00edtettem, t\u00f6rl\u0151dik. Ez az \u00e9rt\u00e9kad\u00e1s formailag ugyanolyan, mint az inicializ\u00e1l\u00e1s. A k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g a kett\u0151 k\u00f6z\u00f6tt csak annyi, hogy az inicializ\u00e1l\u00e1s a legels\u0151 \u00e9rt\u00e9kad\u00e1s.<\/p>\n
Ahogy m\u00e1r eml\u00edtettem, a v\u00e1ltoz\u00f3 nev\u00e9t haszn\u00e1lva a benne t\u00e1rolt \u00e9rt\u00e9ket kaphatjuk meg. Amikor p\u00e9ld\u00e1ul ki szeretn\u00e9nk \u00edrni, hogy milyen \u00e9rt\u00e9ket t\u00e1rol, akkor a k\u00f6vetkez\u0151t tessz\u00fck:<\/p>\n
\r\n"Az auto sebessegfokozata: " + fokozat\r\n<\/pre>\nAz id\u00e9z\u0151jelek k\u00f6z\u00f6tti sz\u00f6vegr\u00e9szt String-nek nevezz\u00fck. Ez egy karakterekb\u0151l \u00e1ll\u00f3 karakterl\u00e1nc (sz\u00f6vegnek is nevezik, b\u00e1r nem csak bet\u0171ket tartalmazhat). A String egy referencia v\u00e1ltoz\u00f3t\u00edpus, k\u00e9s\u0151bb fogjuk t\u00e1rgyalni, most el\u00e9g annyit tudni r\u00f3la, hogy amit id\u00e9z\u0151jelek k\u00f6z\u00e9 tesz\u00fcnk, az String t\u00edpus\u00fa lesz. Az\u00e9rt fontos ez, mert jellemz\u0151en sz\u00f6vegeket \u00edrunk ki a k\u00e9perny\u0151re. L\u00e1tjuk azt azonban, hogy a sz\u00f6veghez “hozz\u00e1adjuk” a v\u00e1ltoz\u00f3t. A Java nyelvben a m\u0171veletek t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t (csak\u00fagy, mint matematik\u00e1ban) balr\u00f3l jobbra \u00e9rt\u00e9kelj\u00fck ki. Ekkor az t\u00f6rt\u00e9nik, hogy a megadott sz\u00f6veghez hozz\u00e1f\u0171zi a v\u00e1ltoz\u00f3 \u00e9rt\u00e9k\u00e9t. De nem csak ennyi t\u00f6rt\u00e9nik, hanem egy nagyon fontos dolog is!<\/p>\n
Az \u00f6sszead\u00e1s, mint m\u0171velet itt \u00f6sszef\u0171z\u00e9st jelent, vagyis a v\u00e1ltoz\u00f3 tartalm\u00e1t odailleszti a sz\u00f6veg v\u00e9g\u00e9re. De a sz\u00f6veg \u00e9s a p\u00e9ld\u00e1ban eml\u00edtett fokozat nev\u0171 v\u00e1ltoz\u00f3 nem egyforma t\u00edpus\u00fa. Az \u00f6sszef\u0171z\u00e9s sor\u00e1n a sz\u00e1m\u00e9rt\u00e9k sz\u00f6veg t\u00edpus\u00fav\u00e1 alakul egy automatikus konverzi\u00f3t (t\u00edpusv\u00e1lt\u00e1st) k\u00f6vet\u0151en. Ez\u00e9rt lehet \u00edgy ki\u00edratni a v\u00e1ltoz\u00f3k \u00e9rt\u00e9k\u00e9t.<\/p>\n
M\u00e9g a primit\u00edv v\u00e1ltoz\u00f3kn\u00e1l is l\u00e9teznek adott t\u00edpuson bel\u00fcl k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le “m\u00e9ret\u0171” t\u00e1rol\u00f3k. Att\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl, hogy egy v\u00e1ltoz\u00f3 mondjuk eg\u00e9sz sz\u00e1mokat tartalmazhat, meg lehet adni a m\u00e9ret\u00e9t is. A m\u00e9rete alatt azt \u00e9rtj\u00fck, hogy a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p h\u00e1ny b\u00e1jton t\u00e1rolja a sz\u00e1m \u00e9rt\u00e9k\u00e9t, ez\u00e1ltal meghat\u00e1rozza azt az intervallumot, amekkora \u00e9rt\u00e9ket a v\u00e1ltoz\u00f3 felvehet. Eg\u00e9sz t\u00edpuson bel\u00fcl a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e1llnak rendelkez\u00e9s\u00fcnkre:<\/p>\n
| T\u00edpus<\/th>\n | Le\u00edr\u00e1s<\/th>\n | T\u00e1rol\u00e1s<\/th>\n | Intervallum<\/th>\n<\/tr>\n | |||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| byte<\/td>\n | b\u00e1jt m\u00e9ret\u0171 eg\u00e9sz<\/td>\n | 8 bit<\/td>\n | [-128;127]<\/td>\n<\/tr>\n | |||||||||||||
| short<\/td>\n | r\u00f6vid eg\u00e9sz<\/td>\n | 16 bit<\/td>\n | [-32768;32767]<\/td>\n<\/tr>\n | |||||||||||||
| int<\/td>\n | eg\u00e9sz<\/td>\n | 32 bit<\/td>\n | [-2147483648;<\/span>2147483647]<\/span><\/td>\n<\/tr>\n| long<\/td>\n | hossz\u00fa eg\u00e9sz<\/td>\n | 64 bit<\/td>\n | [-9223372036854775808;<\/span>9223372036854775807] <\/span><\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n | Az eg\u00e9sz t\u00edpusokhoz hasonl\u00f3an lebeg\u0151pontos sz\u00e1mokat tartalmaz\u00f3 v\u00e1ltoz\u00f3b\u00f3l is t\u00f6bbf\u00e9le, sz\u00e1m szerint kett\u0151 van.<\/p>\n
|