Logikai kifejez\u00e9snek nevezz\u00fck azt, amelynek az eredm\u00e9nye igaz vagy hamis (true – false) lehet. Ezek val\u00f3j\u00e1ban eld\u00f6ntend\u0151 k\u00e9rd\u00e9sek:<\/p>\n
A logikai kifejez\u00e9sek el\u0151fut\u00e1rak\u00e9nt az oper\u00e1torokat bemutat\u00f3 leck\u00e9ben sz\u00f3t ejtettem a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le logikai oper\u00e1torokr\u0151l:<\/p>\n
J\u00f6jj\u00f6n akkor p\u00e1r kapcsol\u00f3d\u00f3 p\u00e9lda:<\/p>\n
Adj meg olyan logikai kifejez\u00e9st, mely igaz \u00e9rt\u00e9ket ad pozit\u00edv p\u00e1ros sz\u00e1mok eset\u00e9n:<\/p>\n
sz\u00e1m % 2 == 0 && sz\u00e1m > 0<\/pre>\nAdj meg olyan logikai kifejez\u00e9st, mely igaz \u00e9rt\u00e9ket ad, ha a sz\u00e1m nagyobb, mint 10 \u00e9s p\u00e1ratlan:<\/p>\n
sz\u00e1m > 10 && sz\u00e1m % 2 != 0<\/pre>\nAdj meg olyan logikai kifejez\u00e9st, mely igaz \u00e9rt\u00e9ket ad, ha a sz\u00e1m a 10 \u00e9s 30 k\u00f6z\u00f6tt van:<\/p>\n
sz\u00e1m > 10 && sz\u00e1m < 30<\/pre>\nAdj meg olyan logikai kifejez\u00e9st, mely igaz \u00e9rt\u00e9ket ad, ha a sz\u00e1m oszthat\u00f3 3-mal vagy 7-tel:<\/p>\n
sz\u00e1m % 3 == 0 || sz\u00e1m % 7 == 0 <\/pre>\nAdj meg olyan logikai kifejez\u00e9st, mely igaz \u00e9rt\u00e9ket ad, ha a sz\u00e1m nem negat\u00edv vagy p\u00e1ros:<\/p>\n
!(sz\u00e1m < 0) || sz\u00e1m % 2 == 0<\/pre>\nAz el\u0151z\u0151 m\u00e1sk\u00e9pp:<\/p>\n
sz\u00e1m >= 0 || sz\u00e1m % 2 == 0<\/pre>\nAdj meg olyan logikai kifejez\u00e9st, mely a n\u00e9gyes vagy \u00f6t\u00f6s dolgozatjegyre ad igaz \u00e9rt\u00e9ket:<\/p>\n
jegy == 4 ^ jegy == 5<\/pre>\n<\/a>R\u00f6vidz\u00e1r ki\u00e9rt\u00e9kel\u00e9s<\/h2>\n
A logikai kifejez\u00e9sekkel kapcsolatban fontos megeml\u00edteni az \u00fagynevezett r\u00f6vidz\u00e1r ki\u00e9rt\u00e9kel\u00e9st. Ez a szab\u00e1ly a logikai \u00e9s, valamint a logikai vagy eset\u00e9n \u00e9rv\u00e9nyes. A r\u00f6vidz\u00e1r ki\u00e9rt\u00e9kel\u00e9s picit m\u00e1sk\u00e9pp m\u0171k\u00f6dik a k\u00e9t esetben, de teljesen logikus lesz, ha meg\u00e9rted.
\nLogikai \u00e9s m\u0171veletn\u00e9l eml\u00e9kszel arra, hogy csak akkor igaz az \u00f6sszetett kifejez\u00e9s, ha minden r\u00e9szfelt\u00e9tele igaz. Ez azt jelenti, hogy ha ak\u00e1r csak egyetlen hamisat tal\u00e1lunk, akkor a t\u00f6bbit felesleges is megvizsg\u00e1lni. N\u00e9zz\u00fcnk r\u00e1 egy p\u00e9ld\u00e1t. Ha egy olyan felt\u00e9telt szeretn\u00e9nk megadni, amely olyan sz\u00e1mokat fogad el, melyek 3-mal \u00e9s 4-gyel is oszthat\u00f3k, akkor a k\u00f6vetkez\u0151t tessz\u00fck:<\/p>\nsz\u00e1m % 3 == 0 && sz\u00e1m % 4 == 0<\/pre>\nMit is csin\u00e1l a C++ pontosan? A logikai \u00e9s k\u00e9t oldal\u00e1t a balr\u00f3l jobbra elv alapj\u00e1n vizsg\u00e1lja meg. Ha a sz\u00e1m oszthat\u00f3 3-mal, akkor meg kell n\u00e9zni a jobb oldali felt\u00e9telt is, mert csak akkor igaz az eg\u00e9sz, ha minden r\u00e9sze igaz. \u00c9s ha a bal oldal hamis? Akkor m\u00e1r nem is lehet soha igaz, \u00e9s – ez a legfontosabb! – a jobb oldali felt\u00e9telt m\u00e1r meg sem vizsg\u00e1lja! Nagyon fontos ezzel tiszt\u00e1ban lenni, mert sokszor haszn\u00e1latos.<\/p>\n
Ugyanez az elv l\u00e9tezik a logikai vagy eset\u00e9n is, csak pont ford\u00edtva. Egy olyan felt\u00e9telt szeretn\u00e9nk megadni, amely olyan sz\u00e1mokat fogad el, melyek 3-mal vagy 4-gyel is oszthat\u00f3k (esetleg mindkett\u0151vel), akkor a k\u00f6vetkez\u0151t tessz\u00fck:<\/p>\n
sz\u00e1m % 3 == 0 || sz\u00e1m % 4 == 0<\/pre>\nAkkor egy kis deja vu. Mit is csin\u00e1l a C++ pontosan? A logikai vagy k\u00e9t oldal\u00e1t a balr\u00f3l jobbra elv alapj\u00e1n vizsg\u00e1lja meg. Ha a sz\u00e1m nem oszthat\u00f3 3-mal, akkor meg kell n\u00e9zni a jobb oldali felt\u00e9telt is, mert csak akkor igaz az ha van benne legal\u00e1bb egy igaz. \u00c9s ha a bal oldal igaz? Akkor m\u00e1r igaz az eg\u00e9sz kifejez\u00e9s, \u00e9s a jobb oldali felt\u00e9telt m\u00e1r meg sem vizsg\u00e1lja! Olyan ez, mint amikor amikor a kit\u0171n\u0151 vagy bukott di\u00e1kokat vizsg\u00e1ljuk. Akkor kit\u0171n\u0151, ha minden jegye 5-\u00f6s, \u00e9s akkor bukott, ha van 1-es \u00e9rdemjegye. Felt\u00e9telekkel ez hogy n\u00e9zne ki? Egy k\u00e9s\u0151bbi p\u00e9lda kedv\u00e9\u00e9rt legyen csak k\u00e9t tant\u00e1rgya:<\/p>\n
jegy1 == 5 && jegy2 == 5 <\/pre>\nHa m\u00e1r az els\u0151 jegye nem 5-\u00f6s, akkor a t\u00f6bbit meg se n\u00e9zi a program, hiszen felesleges. Hasonl\u00f3an a bukott di\u00e1k:<\/p>\n
jegy1 == 1 || jegy2 == 1 <\/pre>\nHa m\u00e1r az els\u0151 jegye 1-es, akkor a t\u00f6bbit meg se n\u00e9zi a program, mert m\u00e1r igaz az \u00f6sszetett felt\u00e9tel, ha van 1-es jegye, akkor megbukott.<\/p>\n
Neg\u00e1l\u00e1s<\/h4>\n
A neg\u00e1l\u00e1s olyan ter\u00fclet, ahol k\u00f6nnyen hib\u00e1zhat az ember. Ugyanazt a vizsg\u00e1latot k\u00e9t oldalr\u00f3l is meg lehet k\u00f6zel\u00edteni, \u00e9s mindkett\u0151 helyes. Vegy\u00fck p\u00e9ld\u00e1ul a m\u00e1r emlegetett kit\u0171n\u0151 tanul\u00f3nkat. Azt, hogy valaki kit\u0171n\u0151 \u00fagy defini\u00e1ljuk, hogy minden jegye 5-\u00f6s. Igen \u00e1m, de azt is mondhatom, hogy nincs olyan jegye, ami nem 5-\u00f6s. Els\u0151re meredek lehet, a dupla tagad\u00e1s am\u00fagy kedvenc a magyar nyelvben. L\u00e1ssuk akkor p\u00e9ld\u00e1val:<\/p>\n
jegy1 == 5 && jegy2 == 5 <\/pre>\nEz m\u00e1r ismer\u0151s volt, \u0151 a kit\u0171n\u0151. Akkor n\u00e9zz\u00fck meg \u00edgy:<\/p>\n
!(jegy1 != 5 || jegy2 != 5) <\/pre>\nMit is \u00edrtam itt pontosan? A vagy miatt, ha legal\u00e1bb az egyik jegye nem 5-\u00f6s, akkor igaz a z\u00e1r\u00f3jeles kifejez\u00e9s – ami azt jelenti, hogy nem k\u00edt\u0171n\u0151 – majd ezt az eg\u00e9szet neg\u00e1lva hamisat kapok, m\u00e9giscsak kit\u0171n\u0151. Nincs olyan jegye, ami nem 5-\u00f6s. A vaggyal \u00f6sszek\u00f6t\u00f6tt r\u00e9szfelt\u00e9telek egy\u00fctt csak akkor hamisak, ha mindegyik hamis, vagyis minden jegye NEM 5-\u00f6s. Ha minden jegye NEM 5-\u00f6s \u00e9s ezt tagadom, az pedig azt jelenti, hogy minden jegye 5-\u00f6s, vagyis kit\u0171n\u0151. Nem egyszer\u0171 p\u00e9lda, ez az eg\u00e9sz a matematikai logik\u00e1ban \u00e9s halmazelm\u00e9letben ismert De Morgan azonoss\u00e1gokra vezethet\u0151 vissza. Ami a l\u00e9nyeg az eg\u00e9szb\u0151l: ugyanarra k\u00e9tf\u00e9le megold\u00e1s is l\u00e9tezik, melyek teljes m\u00e9rt\u00e9kben megegyeznek, neked csak az a feladatod, hogy a sz\u00e1modra egyszer\u0171bbet megtal\u00e1ld. Hasonl\u00f3an imm\u00e1r magyar\u00e1zat n\u00e9lk\u00fcl megmutatom k\u00e9t p\u00e9ld\u00e1val a bukott di\u00e1k eset\u00e9t is:<\/p>\n
\r\njegy1 == 1 || jegy2 == 1\r\n\/\/ vagy\r\n!(jegy1 != 1 && jegy2 != 1 )\r\n<\/pre>\nNa j\u00f3, egy kis magyar\u00e1zat a m\u00e1sodik esethez. Ha egyik jegye sem 1-es, \u00e9s ezt tagadom, az mit jelent? Nem azt, hogy minden jegye 1-es! Azt jelenti, hogy van legal\u00e1bb egyetlen olyan, ami 1-es!
\nHa a kifejez\u00e9sben csak \u00c9S vagy csak VAGY logikai kapcsolatot haszn\u00e1lsz, de egyszerre a kett\u0151t nem, akkor \u00e1ltal\u00e1nos form\u00e1ban ez az \u00e1talak\u00edt\u00e1s a k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9pp n\u00e9z ki:<\/p>\n\n
- a logikai kapcsolatot v\u00e1ltoztasd \u00e1t a m\u00e1sikra (\u00e9s-t vagy-ra meg vagy-ot \u00e9s-re)<\/li>\n
- a haszn\u00e1lt rel\u00e1ci\u00f3kat v\u00e1ltoztasd az ellenkez\u0151j\u00e9re (vigy\u00e1zz, eml\u00e9kezz a rel\u00e1ci\u00f3kn\u00e1l tanultakra!)<\/li>\n
- neg\u00e1ld az eg\u00e9sz kifejez\u00e9st<\/li>\n<\/ol>\n
Na, m\u00e9g egy p\u00e1r p\u00e9lda erre az \u00e1talak\u00edt\u00e1sra:<\/p>\n
\u00cdrj kifejez\u00e9st, ami a 3-mal \u00e9s 5-tel nem oszthat\u00f3 sz\u00e1mokra ad igaz \u00e9rt\u00e9ket:<\/p>\n
\r\nsz\u00e1m % 3 != 0 && sz\u00e1m % 5 != 0\r\n\/\/ vagy\r\n!(sz\u00e1m % 3 == 0 || sz\u00e1m % 5 == 0)\r\n<\/pre>\n\u00cdrj kifejez\u00e9st, ami csak a [10;30] intervallumba NEM tartoz\u00f3 sz\u00e1mokat fogadja el:<\/p>\n
\r\nsz\u00e1m < 10 || sz\u00e1m > 30\r\n\/\/ vagy\r\n!(sz\u00e1m >= 10 && sz\u00e1m <= 30)\r\n<\/pre>\n\u00cdrj kifejez\u00e9st, ami csak a negat\u00edv p\u00e1ratlan sz\u00e1mokat fogadja el:<\/p>\n
\r\nsz\u00e1m < 0 && sz\u00e1m % 2 != 0\r\n\/\/ vagy\r\n!(sz\u00e1m >= 0 || sz\u00e1m % 2 == 0)\r\n<\/pre>\nOk\u00e9, mondhatn\u00e1d, hogy itt bonyol\u00edtjuk a dolgot, hiszen a neg\u00e1l\u00e1st, mint m\u0171veletet beletessz\u00fck egy kifejez\u00e9sbe, ami egy\u00e9nk\u00e9nt nincs benne. \u00c9s ha ford\u00edtva van?<\/p>\n
\r\n!(sz\u00e1m % 5 != 0 || sz\u00e1m < 0) \/\/ \u00f6\u00f6\u00f6, ez mit csin\u00e1l?\r\n<\/pre>\nEgyszer\u0171s\u00edts\u00fck!<\/p>\n
\r\nsz\u00e1m % 5 == 0 && sz\u00e1m >= 0 \/\/ 5-tel oszthat\u00f3 nem negat\u00edv sz\u00e1m\r\n<\/pre>\nK\u00f6vetkez\u0151 lecke: Blokkok<\/a><\/h4>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Logikai m\u0171veletek, logikai kifejez\u00e9sek, avagy a felt\u00e9telvizsg\u00e1latok alapjai Logikai kifejez\u00e9snek nevezz\u00fck azt, amelynek az eredm\u00e9nye igaz vagy hamis (true – false) lehet. Ezek val\u00f3j\u00e1ban eld\u00f6ntend\u0151 k\u00e9rd\u00e9sek: a sz\u00e1m p\u00e1ros? a sz\u00e1m oszthat\u00f3 3-mal? a sz\u00e1m kisebb, mint 100? A logikai Tov\u00e1bb C++ programoz\u00e1s 7. – Logikai m\u0171veletek, logikai kifejez\u00e9sek<\/span>