Ismerkedj\u00fcnk meg a v\u00e1ltoz\u00f3kkal. A v\u00e1ltoz\u00f3knak alapvet\u0151en k\u00e9t t\u00edpus\u00e1t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetj\u00fck meg: egyszer\u0171 (primit\u00edv) \u00e9s \u00f6sszetett t\u00edpusok. Az \u00f6sszetett t\u00edpus\u00fa v\u00e1ltoz\u00f3k nem egy egyszer\u0171 \u00e9rt\u00e9re mutatnak, hanem egy komplexebb adatszerkezetre, amely egyszer\u0171 t\u00edpusok haszn\u00e1lat\u00e1val \u00e9p\u00fcl fel. Maga a v\u00e1ltoz\u00f3 csak egy hivatkoz\u00e1s az adatszerkezet mem\u00f3riabeli c\u00edm\u00e9re. Most a primit\u00edv v\u00e1ltoz\u00f3kat fogjuk t\u00e1rgyalni.<\/p>\n
A programunkban szinte mindig el\u0151fordul az, hogy valamilyen adatot t\u00e1rolni szeretn\u00e9nk. Nyilv\u00e1n ezeknek a t\u00e1rol\u00f3knak egyedieknek kell lenni, mindegyik a t\u00f6bbiekt\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl tartja nyilv\u00e1n a benne t\u00e1rolt \u00e9rt\u00e9ket. Ezeket a t\u00e1rol\u00f3kat v\u00e1ltoz\u00f3knak nevezz\u00fck. A nev\u00fck arra utal, hogy minden id\u0151pillanatban egyetlen \u00e9rt\u00e9ket t\u00e1rolnak, de ez az \u00e9rt\u00e9k v\u00e1ltozhat. Ha \u00faj \u00e9rt\u00e9ket adunk neki, akkor az el\u0151z\u0151 \u00e9rt\u00e9k t\u00f6rl\u0151dik. A v\u00e1ltoz\u00f3k megad\u00e1sakor k\u00e9t fontos dolgot kell r\u00f6gz\u00edten\u00fcnk. A benne t\u00e1roland\u00f3 \u00e9rt\u00e9k t\u00edpus\u00e1t, \u00e9s a t\u00e1rol\u00f3 egyedi nev\u00e9t. A v\u00e1ltoz\u00f3 a h\u00e1tt\u00e9rben val\u00f3j\u00e1ban egy mem\u00f3riater\u00fclet, ami valamilyen \u00e9rt\u00e9ket t\u00e1rol. Felsorol\u00e1sk\u00e9pp foglaljunk \u00f6ssze p\u00e1r fontos meg\u00e1llap\u00edt\u00e1st a v\u00e1ltoz\u00f3kkal kapcsolatban:<\/p>\n
A v\u00e1ltoz\u00f3 neve a programunkon bel\u00fcl minden esetben a benne t\u00e1rolt \u00e9rt\u00e9ket jelenti. Ahol a v\u00e1ltoz\u00f3 nev\u00e9t a programba illesztj\u00fck, ott az abban t\u00e1rolt \u00e9rt\u00e9ket fogja felhaszn\u00e1lni. Eml\u00edtettem, hogy a v\u00e1ltoz\u00f3 t\u00edpussal, n\u00e9vvel \u00e9s \u00e9rt\u00e9kkel rendelkezik. Ebb\u0151l a t\u00edpusr\u00f3l nem volt m\u00e9g sz\u00f3. A t\u00edpus azt hat\u00e1rozza meg, hogy milyen jelleg\u0171 \u00e9rt\u00e9ket t\u00e1rolhatunk az adott v\u00e1ltoz\u00f3ban. A primit\u00edv v\u00e1ltoz\u00f3k alapvet\u0151en n\u00e9gyf\u00e9le t\u00edpus\u00faak lehetnek, egy-egy konkr\u00e9t p\u00e9ld\u00e1val:<\/p>\n
Ezek az alapt\u00edpusok, de az eg\u00e9sz \u00e9s val\u00f3s sz\u00e1mok v\u00e1lt\u00f3z\u00f3i a benn\u00fck t\u00e1rolt sz\u00e1m nagys\u00e1g\u00e1t\u00f3l f\u00fcgg\u0151en m\u00e9g tov\u00e1bb bonthat\u00f3k, valamint sz\u00e1mok eset\u00e9n m\u00e9g az is megadhat\u00f3, hogy el\u0151jeles-e az adott sz\u00e1m, vagy csak pozit\u00edv \u00e9rt\u00e9keket t\u00e1rolhat. Az eg\u00e9sz sz\u00e1mok eg\u00e9sz \u00e9rt\u00e9keket t\u00e1rolnak tizedesjegyek n\u00e9lk\u00fcl. A val\u00f3s sz\u00e1mok tizedesjegyekkel rendelkez\u0151 sz\u00e1mokat jelentenek. A karakter t\u00edpus\u00fa v\u00e1ltoz\u00f3 valamilyen billenty\u0171zeten l\u00e9v\u0151 beg\u00e9pelhet\u0151 karaktert t\u00e1rolhat (bet\u0171k, sz\u00e1mok, \u00edr\u00e1sjelek, speci\u00e1lis karakterek, sz\u00f3k\u00f6z, stb), valamint speci\u00e1lis, \u00f6nmag\u00e1ban be nem g\u00e9pelhet\u0151 vez\u00e9rl\u0151 karaktereket tartalmazhat. A logikai \u00e9rt\u00e9k pedig egy k\u00e9t\u00e1ll\u00e1s\u00fa kapcsol\u00f3, mely igaz vagy hamis \u00e9rt\u00e9keket t\u00e1rolhat, pontosabban ezek angol nyelv\u0171 megfelel\u0151j\u00e9t (true, false).<\/p>\n
A v\u00e1ltoz\u00f3 teh\u00e1t egy t\u00edpussal, n\u00e9vvel \u00e9s a t\u00edpus \u00e1ltal meghat\u00e1rozott \u00e9rt\u00e9kkel rendelkez\u0151 adatelem. N\u00e9zz\u00fcnk a v\u00e1ltoz\u00f3k haszn\u00e1lat\u00e1ra egy p\u00e9ld\u00e1t. A programunk modellezzen egy aut\u00f3t, \u00e9s rendelkezzen p\u00e1r tulajdons\u00e1ggal. Legyen az aut\u00f3nak sebess\u00e9gfokozata, pillanatnyi sebess\u00e9ge, sz\u00ednk\u00f3dja, \u00e9s egy jelz\u0151, ami a sz\u00ednk\u00f3dot b\u0151v\u00edti ki, hogy met\u00e1lf\u00e9ny\u0171-e vagy sem. Ebben a p\u00e9ldak\u00f3dban mind a n\u00e9gy alapt\u00edpus megtal\u00e1lhat\u00f3.<\/p>\n
\r\n#include <iostream>\r\n\r\nusing namespace std;\r\n\r\nint main()\r\n{\r\n int fokozat;\r\n double sebesseg;\r\n char szinkod;\r\n bool metal;\r\n\r\n cout << "Ez egy virtualis auto." << endl;\r\n fokozat = 4;\r\n sebesseg = 48.6;\r\n szinkod = 'R';\r\n metal = true;\r\n\r\n cout << "Az auto sebessegfokozata: " << fokozat << endl;\r\n cout << "Az auto pillanatnyi sebessege: " << sebesseg << endl;\r\n cout << "Az auto szinkodja: " << szinkod << endl;\r\n cout << "Az auto metalszinu: " << metal << endl;\r\n\r\n return 0;\r\n}\r\n<\/pre>\nA v\u00e1ltoz\u00f3k haszn\u00e1lat\u00e1val kapcsolatban k\u00e9t nagyon fontos fogalmat kell tiszt\u00e1zni:<\/p>\n
A deklar\u00e1l\u00e1s a v\u00e1ltoz\u00f3 t\u00edpus\u00e1nak \u00e9s nev\u00e9nek megad\u00e1s\u00e1t jelenti. Ennek \u00e1ltal\u00e1nos form\u00e1ja:
\nt\u00edpus v\u00e1ltoz\u00f3n\u00e9v;
\nAz inicializ\u00e1l\u00e1s a v\u00e1ltoz\u00f3nak t\u00f6rt\u00e9n\u0151 kezd\u0151\u00e9rt\u00e9k ad\u00e1s. \u00c1ltal\u00e1nos form\u00e1ja:
\nv\u00e1ltoz\u00f3n\u00e9v = kezd\u0151\u00e9rt\u00e9k;
\nEz a k\u00e9t l\u00e9p\u00e9s ak\u00e1r \u00f6ssze is vonhat\u00f3, ekkor a k\u00f6vetkez\u0151t \u00edrjuk:
\nt\u00edpus v\u00e1ltoz\u00f3n\u00e9v = kezd\u0151\u00e9rt\u00e9k;<\/p>\n
A v\u00e1ltoz\u00f3k tekintet\u00e9ben fontos \u00fcgyelni arra, hogy addig ne haszn\u00e1ljuk a v\u00e1ltoz\u00f3t, am\u00edg nem rendelkezik kezd\u0151\u00e9rt\u00e9kkel, ami ak\u00e1r nulla vagy t\u00edpust\u00f3l f\u00fcgg\u0151en speci\u00e1lis null (\u00fcres) \u00e9rt\u00e9k is lehet. Haszn\u00e1latnak min\u0151s\u00fcl az is, ha a v\u00e1ltoz\u00f3 \u00e9rt\u00e9k\u00e9t ki szeretn\u00e9nk \u00edratni a k\u00e9perny\u0151re. A v\u00e1ltoz\u00f3 \u00e9rt\u00e9k\u00e9t term\u00e9szetesen t\u00f6bbsz\u00f6r is meg lehet v\u00e1ltoztatni, ilyenkor az el\u0151z\u0151 \u00e9rt\u00e9k, mint m\u00e1r eml\u00edtettem, t\u00f6rl\u0151dik. Ez az \u00e9rt\u00e9kad\u00e1s formailag ugyanolyan, mint az inicializ\u00e1l\u00e1s. A k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g a kett\u0151 k\u00f6z\u00f6tt csak annyi, hogy az inicializ\u00e1l\u00e1s a legels\u0151 \u00e9rt\u00e9kad\u00e1s.<\/p>\n
Ahogy m\u00e1r eml\u00edtettem, a v\u00e1ltoz\u00f3 nev\u00e9t haszn\u00e1lva a benne t\u00e1rolt \u00e9rt\u00e9ket kaphatjuk meg. Amikor p\u00e9ld\u00e1ul ki szeretn\u00e9nk \u00edrni, hogy milyen \u00e9rt\u00e9ket t\u00e1rol, akkor a k\u00f6vetkez\u0151t tessz\u00fck:<\/p>\n
\r\ncout << "Az auto sebessegfokozata: " << fokozat << endl;\r\n<\/pre>\nAz id\u00e9z\u0151jelek k\u00f6z\u00f6tti sz\u00f6vegr\u00e9szt string-nek nevezz\u00fck. Ez egy karakterekb\u0151l \u00e1ll\u00f3 karakterl\u00e1nc (sz\u00f6vegnek is nevezik, b\u00e1r nem csak bet\u0171ket tartalmazhat). A string \u00f6sszetett v\u00e1ltoz\u00f3t\u00edpus, k\u00e9s\u0151bb fogjuk t\u00e1rgyalni, most el\u00e9g annyit tudni r\u00f3la, hogy amit id\u00e9z\u0151jelek k\u00f6z\u00e9 tesz\u00fcnk, az string t\u00edpus\u00fa lesz. Az\u00e9rt fontos ez, mert jellemz\u0151en sz\u00f6vegeket \u00edrunk ki a k\u00e9perny\u0151re. L\u00e1thatjuk, hogy a sz\u00f6veges kimenethez a < < jelekkel hozz\u00e1f\u0171ztem a v\u00e1ltoz\u00f3 \u00e9rt\u00e9k\u00e9t.<\/p>\n
M\u00e9g a primit\u00edv v\u00e1ltoz\u00f3kn\u00e1l is l\u00e9teznek adott t\u00edpuson bel\u00fcl k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le “m\u00e9ret\u0171” t\u00e1rol\u00f3k. Att\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl, hogy egy v\u00e1ltoz\u00f3 mondjuk eg\u00e9sz sz\u00e1mokat tartalmazhat, meg lehet adni a m\u00e9ret\u00e9t is. A m\u00e9rete alatt azt \u00e9rtj\u00fck, hogy a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p h\u00e1ny b\u00e1jton t\u00e1rolja a sz\u00e1m \u00e9rt\u00e9k\u00e9t, ez\u00e1ltal meghat\u00e1rozza azt az intervallumot, amekkora \u00e9rt\u00e9ket a v\u00e1ltoz\u00f3 felvehet. Eg\u00e9sz t\u00edpuson bel\u00fcl a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e1llnak rendelkez\u00e9s\u00fcnkre:<\/p>\n
| T\u00edpus<\/th>\n | Le\u00edr\u00e1s<\/th>\n | T\u00e1rol\u00e1s<\/th>\n | Intervallum<\/th>\n<\/tr>\n | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| short<\/td>\n | r\u00f6vid eg\u00e9sz<\/td>\n | 16 bit<\/td>\n | [-32768;32767]<\/td>\n<\/tr>\n | |||||||||
| int<\/td>\n | eg\u00e9sz<\/td>\n | 32 bit<\/td>\n | [-2147483648;2147483647]<\/td>\n<\/tr>\n | |||||||||
| long<\/td>\n | hossz\u00fa eg\u00e9sz?<\/td>\n | 32 bit<\/td>\n | [-2147483648;2147483647]<\/td>\n<\/tr>\n | |||||||||
| long long<\/td>\n | hossz\u00fa eg\u00e9sz<\/td>\n | 64 bit<\/td>\n | [-9223372036854775808;9223372036854775807]<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n Vigy\u00e1zz, a long \u00e9s int t\u00edpusok azonos m\u00e9ret\u0171ek!<\/span><\/strong> M\u00e1s nyelvben, mondjuk a Java nyelvben a long 8 b\u00e1jt m\u00e9ret\u0171. Itt a long long t\u00edpus\u00fa v\u00e1ltoz\u00f3 az, amely nagyobb m\u00e9ret\u0171, mint az int.<\/p>\n Az eg\u00e9sz t\u00edpusokhoz hasonl\u00f3an lebeg\u0151pontos sz\u00e1mokat tartalmaz\u00f3 v\u00e1ltoz\u00f3b\u00f3l is t\u00f6bbf\u00e9le, sz\u00e1m szerint kett\u0151 van.<\/p>\n Mivel azonos t\u00edpusb\u00f3l t\u00f6bbf\u00e9le m\u00e9ret l\u00e9tezik, m\u00e1r a kezd\u0151\u00e9rt\u00e9k megad\u00e1sakor probl\u00e9m\u00e1k lehetnek. Vegy\u00fck ezt a p\u00e9ld\u00e1t:<\/p>\n Ezzel semmi gond nincs, ugyanis az int t\u00edpusba ez a m\u00e9ret\u0171 sz\u00e1m elf\u00e9r. A short t\u00edpusn\u00e1l is hasonl\u00f3an lehet megadni kezd\u0151\u00e9rt\u00e9ket, arra kell csak \u00fcgyelni, hogy megfelel\u0151 m\u00e9ret\u0171 sz\u00e1mot t\u00e1roljunk csak benne. Az utols\u00f3val m\u00e1r gond lenne, mert a t\u00e1rolni k\u00edv\u00e1nt \u00e9rt\u00e9k m\u00e1r nincs benne a v\u00e1ltoz\u00f3nak megfelel\u0151 intervallumban.<\/p>\n A v\u00e1ltoz\u00f3k, mint adott m\u00e9ret\u0171 t\u00e1rol\u00f3k term\u00e9szetesen csak a nekik megfelel\u0151 m\u00e9ret\u0171 sz\u00e1mokat k\u00e9pesek t\u00e1rolni. A nagyobb m\u00e9ret\u0171 t\u00e1rol\u00f3kba elhelyezhetj\u00fck egy kisebb m\u00e9ret\u0171 v\u00e1ltoz\u00f3 \u00e9rt\u00e9k\u00e9t, de ford\u00edtva ezzel nagyon kell vigy\u00e1zni. Pr\u00f3b\u00e1ld ki az al\u00e1bbi k\u00f3dot.<\/p>\n L\u00e1thatod, hogy az int, vagyis a nagyobb m\u00e9ret\u0171 v\u00e1ltoz\u00f3 tartalm\u00e1t gond n\u00e9lk\u00fcl belerakhatod, egy kisebb t\u00e1rol\u00f3ba, de mindenf\u00e9le figyelmeztet\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl a kisebb v\u00e1ltoz\u00f3ban nem az az \u00e9rt\u00e9k lesz, hiszen nem f\u00e9r bele. Ekkor \u00fagynevezett t\u00falcsordul\u00e1s j\u00f6n l\u00e9tre, vagyis valami teljesen m\u00e1s \u00e9rt\u00e9k lesz a v\u00e1ltoz\u00f3ban. Err\u0151l csak akkor \u00e9rtes\u00fclhetsz, ha v\u00e9letlen\u00fcl kisz\u00farod a program kimenet\u00e9ben. Ha ef\u00f6l\u00f6tt elsiklasz, akkor sok\u00e1ig t\u00f6rheted a fejed, hogy mi a gond.<\/p>\n \u00d6sszefoglalva teh\u00e1t az eg\u00e9sz sz\u00e1mokat:<\/p>\n Lebeg\u0151pontos sz\u00e1mok eset\u00e9n a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g a k\u00e9t sz\u00e1m k\u00f6z\u00f6tt gyakorlatilag a tizedesjegyek sz\u00e1m\u00e1ban van. A double egy nagyobb pontoss\u00e1g\u00fa lebeg\u0151pontos, vagyis val\u00f3s sz\u00e1m. A float m\u00e9ret\u0171 val\u00f3s sz\u00e1m nagyj\u00e1b\u00f3l 6-7 tizedes jegyig pontos, a double m\u00e9ret\u0171 pedig 15 jegyig. Nek\u00fcnk a tanulm\u00e1nyaink sor\u00e1n a double m\u00e9ret teljesen megfelel\u0151 lesz. Arra azonban figyelni kell, hogy ha m\u00e9gis float m\u00e9ret\u0171 v\u00e1ltoz\u00f3t haszn\u00e1ln\u00e1nk, akkor \u00fcgyelj\u00fcnk arra, hogy 7-8 tizedes jegyt\u0151l kezd\u0151d\u0151en megb\u00edzhatatlan a pontoss\u00e1ga.<\/p>\n V\u00e1ltoz\u00f3k, avagy dobozok minden esetre Ismerkedj\u00fcnk meg a v\u00e1ltoz\u00f3kkal. A v\u00e1ltoz\u00f3knak alapvet\u0151en k\u00e9t t\u00edpus\u00e1t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetj\u00fck meg: egyszer\u0171 (primit\u00edv) \u00e9s \u00f6sszetett t\u00edpusok. Az \u00f6sszetett t\u00edpus\u00fa v\u00e1ltoz\u00f3k nem egy egyszer\u0171 \u00e9rt\u00e9re mutatnak, hanem egy komplexebb adatszerkezetre, amely egyszer\u0171 t\u00edpusok haszn\u00e1lat\u00e1val \u00e9p\u00fcl fel. Tov\u00e1bb C++ programoz\u00e1s 3. \u2013 V\u00e1ltoz\u00f3k<\/span> |