A t\u00f6mb, mint adatt\u00edpus az \u00f6sszetett adatt\u00edpusok k\u00f6z\u00e9 tartozik. A t\u00f6mb val\u00f3j\u00e1ban egy sorsz\u00e1mozott egyforma t\u00edpus\u00fa elemeket tartalmaz\u00f3 halmaz. Halmaz alatt csak annyit \u00e9rtek, hogy t\u00f6bb elemet tartalmaz. A t\u00f6mb\u00f6k m\u00e9rete (hogy h\u00e1ny elemet tartalmaz) k\u00f6z\u00e9piskolai szinten l\u00e9nyegtelen, akkora t\u00f6mb\u00f6kkel nem dolgozunk, ami a t\u00fal nagy m\u00e9ret miatt probl\u00e9m\u00e1t okozna. Ami viszont fontos: a t\u00f6mb m\u00e9rete csak egyszer adhat\u00f3 meg, amikor deklar\u00e1ljuk a t\u00f6mb\u00f6t. Vagyis ha megadtam, hogy ez egy 10 elemet tartalmaz\u00f3 t\u00f6mb, akkor ezen k\u00e9s\u0151bb nem v\u00e1ltoztathatok. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen figyelni kell erre akkor, amikor nem tudod, hogy h\u00e1ny elemet szeretn\u00e9l t\u00e1rolni, akkor k\u00e9nytelen vagy az elm\u00e9leti maxim\u00e1lis m\u00e9retet be\u00e1ll\u00edtani, amit a feladat ad meg. A t\u00f6mb\u00f6t logikailag ugyan\u00fagy kell deklar\u00e1lni, mint egy egyszer\u0171 v\u00e1ltoz\u00f3t. Megadjuk a t\u00edpus\u00e1t \u00e9s nev\u00e9t.<\/p>\n
int[] tomb;<\/pre>\nA t\u00f6mb deklar\u00e1l\u00e1s formailag ett\u0151l el is t\u00e9rhet, a k\u00f6vetkez\u0151 alakok is haszn\u00e1lhat\u00f3ak:<\/p>\n
int []tomb;<\/pre>\nvagy<\/p>\n
int tomb[];<\/pre>\n\u00c9n az els\u0151 deklar\u00e1ci\u00f3 t\u00edpust haszn\u00e1lom, sz\u00e1momra \u00edgy logikus. Ha felolvasn\u00e1m az \u00e1ltalam haszn\u00e1lt alakot, akkor \u00edgy hangzana: ez egy eg\u00e9szeket<\/strong> tartalmaz\u00f3 t\u00f6mb<\/strong>, melynek neve: tomb<\/strong>. F\u00e9lk\u00f6v\u00e9rrel kiemeltem a fontos r\u00e9szeket, amelyek pont ilyen sorrendben szerepelnek a deklar\u00e1ci\u00f3ban.<\/p>\n
\u00c9szrevehetted, hogy itt csak a t\u00f6mb t\u00edpus\u00e1t \u00e9s nev\u00e9t adtam meg, de a m\u00e9ret\u00e9t nem. Pedig azt \u00edrtam, hogy a t\u00f6mbnek m\u00e9rete is van, ami a megad\u00e1sa ut\u00e1n nem v\u00e1ltozhat. A t\u00f6mb m\u00e9ret\u00e9nek megad\u00e1sa megt\u00f6rt\u00e9nhet k\u00f6zvetlen\u00fcl a deklar\u00e1ci\u00f3kor. Ezt akkor c\u00e9lszer\u0171 \u00edgy haszn\u00e1lni, ha m\u00e1r ekkor tudod, hogy h\u00e1ny elemet szeretn\u00e9l t\u00e1rolni benne. Adott a k\u00f6vetkez\u0151 feladat: Sorsolj ki 10 eg\u00e9sz sz\u00e1mot \u00e9s t\u00e1rold el \u0151ket. Ilyenkor azonnal megadhat\u00f3 a t\u00f6mb m\u00e9rete is:<\/p>\n
int[] tomb = new int[10];<\/pre>\nAz is el\u0151fordulhat, hogy sz\u00fcks\u00e9gem lesz egy eg\u00e9szeket tartalmaz\u00f3 t\u00f6mbre, de m\u00e9g nem ismert sz\u00e1momra, h\u00e1ny darab elemet szeretn\u00e9k t\u00e1rolni. Jellemz\u0151en ez f\u00e1jlbeolvas\u00e1skor fordul el\u0151, esetleg kiv\u00e1logat\u00e1s, sz\u00e9tv\u00e1logat\u00e1s t\u00e9mak\u00f6rben, melyeket majd k\u00e9s\u0151bb ismertetek. Ilyenkor a t\u00f6mb deklar\u00e1l\u00e1sa ut\u00e1n tetsz\u0151leges programk\u00f3dok lehetnek, melyek nem haszn\u00e1lj\u00e1k m\u00e9g a t\u00f6mb\u00f6t, nem is haszn\u00e1lhatj\u00e1k, hiszen nincs m\u00e9rete. Maga a t\u00f6mb m\u00e1r n\u00e9v szerint l\u00e9tezik, de m\u00e9g nem foglalt le neki a rendszer mem\u00f3ri\u00e1t az elemek t\u00e1rol\u00e1s\u00e1hoz. Ellenben a m\u00e9ret megad\u00e1sa el\u0151tt megsz\u00e1molhatom, hogy majd mekkora t\u00f6mbre lesz sz\u00fcks\u00e9gem, \u00e9s akkor \u00e1ll\u00edtom be a m\u00e9retet, ha m\u00e1r biztosan tudom mekkor\u00e1ra van sz\u00fcks\u00e9gem.<\/p>\n
int[] tomb;\r\n\/\/ ...\r\n\/\/ ...\r\ntomb = new int[10]\r\n<\/pre>\nA t\u00f6mbm\u00e9retet mindenk\u00e9ppen azel\u0151tt kell megadni, miel\u0151tt haszn\u00e1lni szeretn\u00e9nk. Fontos azt is tudni, hogy hab\u00e1r a t\u00f6mb m\u00e9ret\u00e9nek megad\u00e1sakor a t\u00f6mbbe mi m\u00e9g nem helyezt\u00fcnk el elemeket, a t\u00f6mb nem \u00fcres. A m\u00e9ret megad\u00e1s\u00e1nak kulcsa a new<\/strong> oper\u00e1tor. Ez l\u00e9trehozza mag\u00e1t a t\u00f6mb objektumot, ami a m\u00e9retnek megfelel\u0151 darabsz\u00e1m\u00fa elemet k\u00e9pes t\u00e1rolni, \u00e9s aminek a rendszer azonnal lefoglalja a t\u00e1rol\u00e1shoz sz\u00fcks\u00e9ges mem\u00f3riater\u00fcletet. Ennek sor\u00e1n a t\u00f6mbben l\u00e9v\u0151 minden elem kap egy kezd\u0151\u00e9rt\u00e9ket, amely a t\u00f6mb t\u00edpus\u00e1t\u00f3l f\u00fcgg. A kezd\u0151\u00e9rt\u00e9k minden elemn\u00e9l sz\u00e1mok eset\u00e9n 0, logikai t\u00edpus eset\u00e9n pedig false lesz. K\u00e9s\u0151bb, ha mi magunk helyez\u00fcnk el\u00a0b\u00e1rhov\u00e1 a t\u00f6mbben egy \u00e9rt\u00e9ket , csak az adott helyen l\u00e9v\u0151 elem kezd\u0151 \u00e9rt\u00e9k\u00e9t \u00edrjuk \u00e1t. A t\u00f6mb new oper\u00e1torral t\u00f6rt\u00e9n\u0151 l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1t \u2013 ez\u00e1ltal kezd\u0151\u00e9rt\u00e9kekkel val\u00f3 felt\u00f6lt\u00e9s\u00e9t \u2013 inicializ\u00e1l\u00e1snak <\/strong>nevezz\u00fck.<\/p>\n
L\u00e1ssuk hogyan lehet egy t\u00f6mb\u00f6t haszn\u00e1lni.<\/p>\n
Egy t\u00f6mb, mint m\u00e1r eml\u00edtettem egy sorsz\u00e1mozott egyforma t\u00edpus\u00fa elemeket tartalmaz\u00f3 halmaz. A sorsz\u00e1moz\u00e1snak fontos szerepe van, mert az elemek sorrendje – am\u00edg meg nem v\u00e1ltoztatjuk – k\u00f6t\u00f6tt. Mindenkinek megvan a saj\u00e1t azonos\u00edt\u00f3ja, amit nevezz\u00fcnk indexnek. A sorsz\u00e1m annyiban nem a legpontosabb elnevez\u00e9s, hogy itt a sorsz\u00e1moz\u00e1s –\u00a0 amit innent\u0151l nevezz\u00fcnk indexel\u00e9snek – 0-val kezd\u0151dik. Ebb\u0151l k\u00f6vetkezik, hogy a legutols\u00f3 elem indexe mindig a t\u00f6mbm\u00e9ret-1. Az indexek mindig pozit\u00edv eg\u00e9sz sz\u00e1mok!<\/p>\n
Mivel minden t\u00f6mbelem helye fix, \u00e9s a hely\u00e9t az elem indexe adja meg, ez\u00e9rt lehet egy tetsz\u0151leges elemre hivatkozni a k\u00f6vetkez\u0151 m\u00f3don:<\/p>\n
tomb[index]<\/pre>\nEz az adott index\u0171 helyen t\u00e1rolt elem konkr\u00e9t \u00e9rt\u00e9k\u00e9t adja vissza, \u00e9s am\u00edg direkt nem cser\u00e9lgetj\u00fck \u00f6ssze az elemeket, vagy nem v\u00e1ltoztatjuk meg az \u00e9rt\u00e9k\u00fcket, mindig ugyanazt az \u00e9rt\u00e9ket adja. \u00cdgy lehet p\u00e9ld\u00e1ul a t\u00f6mb felt\u00f6lt\u00e9se k\u00f6zben az adott helyen l\u00e9v\u0151 “t\u00e1rol\u00f3ban” \u00e9rt\u00e9ket elhelyezni. \u00c9rtelemszer\u0171en az index legkisebb \u00e9rt\u00e9ke 0 lehet (ez az els\u0151 elem), a legnagyobb pedig t\u00f6mbm\u00e9ret-1 (ez az utols\u00f3). De hogyan tudjuk a t\u00f6mbm\u00e9retet megkapni? Az egy dolog, hogy mi adtuk meg a programban valahol, de m\u00e1r nem eml\u00e9ksz\u00fcnk r\u00e1, vagy nem akarjuk mindenhova azt a konkr\u00e9t sz\u00e1mot be\u00edrni, mert lehet, hogy k\u00e9s\u0151bb \u00e1t\u00edrjuk a t\u00f6mb m\u00e9ret\u00e9t. A tomb.length<\/strong> mindig megadja egy tetsz\u0151leges t\u00f6mb m\u00e9ret\u00e9t.<\/p>\n
\r\ntomb[0] \/\/ mindig ez az els\u0151 elem\r\ntomb[tomb.length - 1] \/\/ mindig ez az utols\u00f3 elem\r\n<\/pre>\nFontos, hogy nem a t\u00f6mbben \u00e1ltalunk elt\u00e1rolt elemek sz\u00e1m\u00e1t adja meg, mert az lehet kevesebb is, mint a t\u00f6mb m\u00e9rete. P\u00e9ld\u00e1ul tudom, hogy legfeljebb 20 \u00e9rt\u00e9ket akarok t\u00e1rolni, akkor egy 20 elem\u0171 t\u00f6mbre van sz\u00fcks\u00e9gem. \u00c9s ha csak 15-\u00f6t t\u00e1roltam el? Akkor az utols\u00f3 5 \u00fcres lesz. Van ilyen. A tomb.length<\/strong> teh\u00e1t azt a darabsz\u00e1mot adja meg, amennyi elem maxim\u00e1lisan elf\u00e9r a t\u00f6mbben \u00e9s nem a m\u00e1r elt\u00e1rolt elemek sz\u00e1m\u00e1t. Ha nem haszn\u00e1ltuk ki a t\u00f6mb teljes m\u00e9ret\u00e9t, akkor nek\u00fcnk kell k\u00fcl\u00f6n nyilv\u00e1ntartani, hogy melyik az utols\u00f3 elem, amit mi helyezt\u00fcnk el a t\u00f6mbben. Hiszen ut\u00e1na is vannak elemek a t\u00f6mbben, a kezd\u0151\u00e9rt\u00e9kek. Az is lehet, hogy az \u00e1ltalunk elhelyezett elem \u00e9rt\u00e9ke 0, ami k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik az ut\u00e1na k\u00f6vetkez\u0151 0 \u00e9rt\u00e9kt\u0151l, ami m\u00e1r a kezd\u0151\u00e9rt\u00e9k miatt annyi! A l\u00e9nyeg: saj\u00e1t v\u00e1ltoz\u00f3ban t\u00e1rold azt az indexet, ami annak az utols\u00f3 elemnek a helye a t\u00f6mbben, amit te helyezt\u00e9l el benne. Legyen ez a v\u00e1ltoz\u00f3 mondjuk db nev\u0171.<\/p>\n
\r\ntomb[db] \/\/ ez az utols\u00f3 \u00e1ltalam elhelyezett elem\r\ntomb[tomb.length - 1] \/\/ ez pedig a t\u00f6mb utols\u00f3 eleme, ami kezd\u0151\u00e9rt\u00e9k\r\n<\/pre>\nEgyik kedvenc hib\u00e1m, amit a di\u00e1kokn\u00e1l l\u00e1tok: tomb.lenght <\/span><\/strong>Ezt a hib\u00e1t percekig lehet keresni.<\/span><\/span> H\u00e1nyszor futottam m\u00e1r bele ilyenbe. Tess\u00e9k \u00fcgyelni a helyes\u00edr\u00e1sra! M\u00e9g ha nem is tanulsz angolt – ami az informatik\u00e1ban el\u00e9g nagy h\u00e1tr\u00e1ny – tanuld meg helyesen le\u00edrni az angol szavakat!<\/p>\n
A feladat a k\u00f6vetkez\u0151: T\u00f6lts\u00fcnk fel egy 10 elem\u0171 eg\u00e9szeket tartalmaz\u00f3 t\u00f6mb\u00f6t az [1;100] intervallumb\u00f3l \u00e9s t\u00e1roljuk el a kisorsolt \u00e9rt\u00e9keket. Amikor egy t\u00f6mbbel dolgozunk, szinte mindig ciklusra van sz\u00fcks\u00e9g. Hogy a ciklus milyen t\u00edpus\u00fa (el\u00f6l tesztel\u0151, h\u00e1tul tesztel\u0151 vagy n\u00f6vekm\u00e9nyes, esetleg speci\u00e1lis foreach), azt mindig az adott feladatt\u00edpus d\u00f6nti el. Amikor p\u00e9ld\u00e1ul egy t\u00f6mb\u00f6t felt\u00f6lt\u00fcnk \u00e9rt\u00e9kekkel vagy ki akarjuk \u00edratni a tartalm\u00e1t, akkor \u00fagyis v\u00e9gig kell n\u00e9zni az eg\u00e9szet.<\/p>\n
Mivel a ciklusokat m\u00e1r felt\u00e9telezem, hogy ismeri az olvas\u00f3, \u00edgy l\u00e1ssuk a megold\u00e1sokat alap feladatokra, egyel\u0151re nem teljes programban. A lenti k\u00f3dban a m\u00e1r ismertetett m\u00f3don <\/a>haszn\u00e1lom a sz\u00e1msorsol\u00e1st:<\/p>\n
\r\nfor( int i = 0; i < tomb.length; i++ )\r\n{\r\n tomb[i] = (int)(Math.random() * 100) + 1;\r\n}\r\n<\/pre>\nEz a programr\u00e9sz egy tetsz\u0151leges m\u00e9ret\u0171 t\u00f6mb\u00f6t felt\u00f6lt egy adott m\u00e9ret\u0171 intervallumb\u00f3l. A k\u00e9t kiemelt sor tartalmazza a l\u00e9nyege (a t\u00f6bbi csak formas\u00e1g). Az 1. sorban ind\u00edtunk egy n\u00f6vekm\u00e9nyes ciklust, ami egy ciklusv\u00e1ltoz\u00f3t (i) elind\u00edt 0-t\u00f3l \u00e9s addig megy am\u00edg kisebb, mint a tomb nev\u0171 t\u00f6mb m\u00e9rete. Vagyis mi lesz az i utols\u00f3 \u00e9rt\u00e9ke? T\u00f6mbm\u00e9ret-1. Ismer\u0151s? Ez az utols\u00f3 elem indexe. Vagyis ez a ciklus v\u00e9gigl\u00e9pteti az i v\u00e1ltoz\u00f3t a t\u00f6mb \u00f6sszes lehets\u00e9ges index\u00e9n. Ak\u00e1rmekkora is a t\u00f6mb. Ez\u00e9rt k\u00e9rdezt\u00fck meg a m\u00e9ret\u00e9t t\u0151le, mert l\u00e9nyegtelen, hogy a program elej\u00e9n mekkora t\u00f6mbm\u00e9retet adtunk meg. A 3. sorban pedig a l\u00e9ptetett indexeket felhaszn\u00e1lva a t\u00f6mb minden elem\u00e9nek egy v\u00e9letlenszer\u0171 \u00e9rt\u00e9ket adunk a megadott intervallumb\u00f3l. Aprop\u00f3, ez melyik intervallum? … … … Sz\u00e1mold ki!<\/p>\n
Mi van akkor, ha ellen\u0151rizni akarjuk, hogy a t\u00f6mb\u00f6t t\u00e9nyleg megfelel\u0151en t\u00f6lt\u00f6tt\u00fck-e fel? H\u00e1tha elsz\u00fartuk az intervallumot.<\/p>\n
\r\nfor( int i = 0; i < tomb.length; i++ )\r\n{\r\n System.out.print(tomb[i] + " ");\r\n}\r\n<\/pre>\nEzt a programr\u00e9szt m\u00e1r nem is kell nagyon magyar\u00e1zni. Az 1. sor ciklusa seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel v\u00e9gigmegy\u00fcnk a t\u00f6mb \u00f6sszes index\u00e9n. A 3. sorban pedig mindig ki\u00edratjuk a t\u00f6mb aktu\u00e1lis index\u0171 (vagyis mindegyik) elem\u00e9t \u00fagy, hogy egy sz\u00f3k\u00f6zt is hagyunk ut\u00e1na, hogy az elemek elk\u00fcl\u00f6n\u00fcljenek egym\u00e1st\u00f3l.<\/p>\n
Hogy n\u00e9z ki ez az eg\u00e9sz egyben?<\/p>\n
\r\npublic class Tombfeltoltes\r\n{\r\n public static void main( String[] args )\r\n {\r\n\/\/ t\u00f6mb deklar\u00e1l\u00e1sa \u00e9s m\u00e9ret\u00e9nek megad\u00e1sa\r\n int[] tomb = new int[10];\r\n\r\n\/\/ t\u00f6mb felt\u00f6lt\u00e9se\r\n for( int i = 0; i < tomb.length; i++ )\r\n {\r\n tomb[i] = (int)(Math.random() * 100) + 1;\r\n }\r\n\r\n\/\/ t\u00f6mb elemeinek ki\u00edrat\u00e1sa\r\n for( int i = 0; i < tomb.length; i++ )\r\n {\r\n System.out.print(tomb[i] + " ");\r\n }\r\n\/\/ extra sordob\u00e1s\r\n System.out.println();\r\n }\r\n}\r\n<\/pre>\nTal\u00e1n a 20. sor nem vil\u00e1gos mit keres ott. Mivel a t\u00f6mb elemeit egym\u00e1s mell\u00e9 \u00edrjuk le, ez\u00e9rt az utols\u00f3 elem ut\u00e1n – vagyis a ciklus befejezt\u00e9vel – illik egy \u00faj sort kezdeni. H\u00e1tha j\u00f6n m\u00e9g m\u00e1s feladat is, ami j\u00f3 lenne ha elv\u00e1lna a ki\u00edrat\u00e1st\u00f3l.<\/p>\n
Hamarosan bemutatom a t\u00f6mb\u00f6k komolyabb szint\u0171 kezel\u00e9s\u00e9t is, de ehhez a fentieket k\u00e9szs\u00e9gszinten ismerni kell.<\/p>\n
K\u00f6vetkez\u0151 lecke: String<\/a><\/h4>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
T\u00f6mb\u00f6k, avagy de sokan vagytok! A t\u00f6mb, mint adatt\u00edpus az \u00f6sszetett adatt\u00edpusok k\u00f6z\u00e9 tartozik. A t\u00f6mb val\u00f3j\u00e1ban egy sorsz\u00e1mozott egyforma t\u00edpus\u00fa elemeket tartalmaz\u00f3 halmaz. Halmaz alatt csak annyit \u00e9rtek, hogy t\u00f6bb elemet tartalmaz. A t\u00f6mb\u00f6k m\u00e9rete (hogy h\u00e1ny elemet tartalmaz) Tov\u00e1bb Java programoz\u00e1s 14. – T\u00f6mb\u00f6k<\/span>